Mi mást csinálhatnék, mint szobrot? – művészeti album jelent meg Farkas Ferenc alkotásaiból

Zalai Hírlap, Magyar Hajnalka – 2018.03.12.

https://www.zaol.hu/helyi-kultura/2018/03/mi-mast-csinalhatnek-mint-szobrot-muveszeti-album-jelent-meg-farkas-ferenc-alkotasaibol

A tartalmában és méretében egyaránt tekintélyes kötetet nemrégiben mutatták be Zalaegerszegen a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban, ahol már az érdeklődők nagy száma is érzékeltette, sok híve van a mindig szerény, rendkívüli munkabírású alkotónak. Mintegy 700 művet tett le eddig a képzeletbeli asztalra, s köztéri alkotásainak száma – ideértve a domborműves emléktáblákat és a beltérben álló plasztikákat is – eléri a százat.

Mindehhez negyven évnyi munkálkodás szükségeltetett, ami most albummá formálva tárul elénk, a ZAZEE Kulturális Egyesület kiadásában.

A szerkesztés, s a részletes méltatás feladatát a pályatárs és barát, Tóth Csaba festőművész, a Savaria Egyetemi Központ Vizuális Művészeti Tanszékének docense vállalta. Farkas Ferenc és Tóth Csaba ismeretségének kezdete még a képzőművészeti főiskolás évekre datálódik, s azt már elöljáróban leszögezhetjük, hogy a szerkesztő a személyes jó viszonyt alázatos műgondra váltva jelenítette meg a 240 oldalas album lapjain.

Az elemző írások zömét ő jegyzi, de szólnunk kell a felvezető publicisztikákról is. A beköszönő sorok Frimmel Gyula grafikusművész tollát dicsérik, aki A bácsi, akit Bácsinak hívnak című tárcájában sok érzelemmel rajzolja elénk az Ady-iskola kistanárijában vele szemközt helyet foglaló szobrász kolléga alakját. Mint írja, ő, a „Másik Bajszos”, gyakorta csodálkozik rá, hogy a bácsi, akit Bácsinak hívnak, mennyire jó ember. Mit is kezdhetne ennyi jósággal? Szobrokká formálja őket, hogy mások is részesüljenek belőle…

Szikárabb – ám közel sem rideg – hangon szólal meg dr. Kostyál László művészettörténész, aki két, számára különösen gondolatébresztő, emblematikus alkotást hoz közel az olvasóhoz. A Szent Márton és a koldus, valamint a 2016-ban a Deák térre került Fiatalok című utcaszobor frappáns elemzése mellett a négy évtized rövid summázatával is szolgál. Kiemeli, hogy bár Farkas Ferenc plasztikája nem a formai absztrakció irányába mutat, mégis képes tág asszociációs teret gerjeszteni szobraival. Művein ugyanis a belső tartalom, a formába foglalt üzenet sugárzó ereje a klasszikus kifejezési móddal is erőteljesen érvényesül.

Tóth Csaba több írást is jegyez. Egy képalkotó szobrász címmel összefoglalót szentel Farkas Ferenc művészetének, amelyben kifejti, amellett, hogy gyakorta merít témát festők, képírók munkásságából, alapvetően a szobrok megvalósításában is festői látásmód vezérli. „Bronzszobrainak, érmeinek felületei eleve festői faktúrák, amikor pedig végigcizellálja őket, szinte valóságos, háromdimenziós, monokróm festményekké válnak.”

Interjú a művésszel

A folytatásban interjú olvasható Farkas Ferenccel, amelyben szó esik az állandóan fúró-faragó apáról, a pécsi művészeti szakközépben szerzett inspirációkról, a próbatételről, hogy csak hetedik nekifutásra vették fel a képzőművészeti főiskolára, a tanításról, az Ady-iskolához való kötődéséről, munkamódszeréről. Az ezután következő hét fejezet tematikus, műfajok szerinti bontásban kínálja elénk mintegy száz alkotás rövid elemzését. Tiszteletre méltó vállalás, amely a laikusok számára is fogódzót kínál egy-egy mű értékeinek meglátásához. Az albumot 274 fotó illusztrálja, a záró részben részletes bibliográfia, műtárgyjegyzék is található.

A kötet bemutatóján szót kapott az alkotó is. A rá jellemző visszafogottsággal beszélt: „Nekem a szobrászat a nyelvem, evvel próbálok mesélni az emberekről. Az eddigi pályám itt van az albumban. Nevezhetjük számvetésnek, de inkább úgy gondolom, ez vagyok én. És ez leszek ezután is. Hiszen mi mást csinálhatnék, mint szobrot…?”

még több ZAZEE

Levelek Tormának

a ZAZEE szubjektív véleményblogja

Oresztész
2024. szeptember 22. Szerző: Torma Attila
Nagyon kíváncsi voltam, hogy hol tartanak most a fiatal színészhallgatók. Nem voltak elvárásaim, mivel ez egy érzékeny terület. Emlékszem, mennyire nehéz volt fiatalként bizonytalanul, gátlásosan megmutatni magam egy-egy belsős vizsgaelőadáson. Mit szólnak majd a művésztanárok, rettegtem, nehogy tehetségtelennek találjanak mégis – nehéz ügy. Egy rosszízű kritika, egy rosszkor elhangzott mondat nagyon meghatározó tud lenni. Semennyi […]
Nélküled
2024. szeptember 16. Szerző: Illyés Tímea
Egy családi örökség és a történelem élménye: Nélküled Vannak történetek, amelyek mélyen gyökereznek bennünk, olyan anekdoták, amelyeket generációról generációra mesélnek tovább, és ahogy hallgatjuk őket, egyre inkább felismerjük: nem csupán a múltunk részévé válnak, hanem saját önazonosságunk szövetébe is beleszövődnek. A Nélküled című színházi előadás éppen ilyen élményt nyújtott. Eddig abban a tudatban éltem, hogy […]
It’s not the red of the dying sun
2024. szeptember 09. Szerző: wt
Néha nehezen esnek le a dolgok. Az elején azt gondoltam, lehet mégis igazuk van a fanyalgóknak, de mégis inkább azt akartam, jó legyen. Persze egyáltalán nem tűntek fiatal és energikus srácoknak, de még felszabadultnak sem. Aztán a közepe táján kezdett megjönni a hangulat, kicsit belerázódtak a koncertbe (ez a turné második állomása), aztán a közönség […]
LONELY PLANET / MAGÁRA HAGYOTT BOLYGÓ (?)
2024. szeptember 03. Szerző: Nadrai Róbert
Ed Nash a THE LINE OF BEST FIT portálon megkérdezte Matt Johnsont, a THE THE zenekar, művészeti projekt zsenijét, melyik dalokat emelné ki munkásságának több mint négy évtizedes terméséből? Az 1993-ban megjelent DUSK (Alkonyat) albumról a Lonely planet (Magára hagyott bolygó) – című dalról is szó esett: “Miért pont ezt a dalt választottad a DUSK albumról? […]
Kimerítő szerepek az indulat színházában
2024. május 15. Szerző: Nadrai Róbert
Thomas Bernhard – Bagossy Bálint – Réder Ferenc: Irtás (TRAFÓ Klub, 2024.05.05., Fotók: Somorjai Máté. A képek forrása: Trafó) A TRAFÓ-ban jártam, az IRTÁS – című előadást néztem meg, tizedik alkalommal játszották, Bagossy Bálint rendezésében. Az előadás Thomas Bernhard azonos című, alcímében indulatműként aposztrofált regényét dolgozza fel. Nagyon fontos szöveg ez. Megértem a […]
Szeánsz a Kék Kápolnában
2023. szeptember 26. Szerző: Nadrai Róbert
Szeptember második hétvégéjén Balatonbogláron jártam, a Kék Kápolnában. Kelemen Kristóf Szeánsz (Necromancy) című dokumentarista VR installációját néztem meg, éltem át itt. A 17 perces alkotást szeptember 7 és 10 között (csütörtöktől vasárnapig), félórás turnusokban 2-2 néző nézhette meg a kápolnában körülhatárolt fizikai térben, illetve a VR szemüveg segítségével kitágított virtuális térben és időben. A fizikai […]